The Language Academy – tessék megtanulni angolul!

Ma már talán nincs is olyan ember, aki ne beszélne, vagy ne akarna megtanulni társalgási szinten angolul. Tímea és a TLA Budapest üdítő és jókedvű munka volt számomra: egyrészt, mert még soha nem dolgoztam nyelviskolával, másrészt mert állatot sem kellett még rajzolnom. Hálás munka friss színnel és egy elefánttal foglalkozni, könnyű volt Timivel a kommunikáció, szép, letisztult munka született. Olvassátok, hogyan alapított egy színvonalas nyelviskolát egy tanárnak abszolút nem készülő, energetikus HR-es leányzó!

 

  1. Hogyan kezdtél el tanítani? Angol tanár a végzettséged, vagy más területről jöttél?

8 évvel ezelőtt kezdtem tanítani, szülővárosomban (lehet, már van az 9 is 🙂 ). Először iskolásokat korrepetáltam, amit nagyon szerettem. Mindig szívesen gondolok vissza erre az időszakra. Azóta szinte mindenki lediplomázott, vagy most éppen gimibe jár. Amikor utoljára tanítottam őket, 10-12 évesek voltak. Gyorsan szalad az idő 🙂 Nem tanár a végzettségem, és nem is a szakmámban dolgozom. Jogra jártam, és HR-ben tevékenykedem, + a nyelviskola. Nem alszom sokat, az igaz 🙂

  1. Mitől más a te nyelviskolád, mint a többi?

Elsőként nem feltétlen kell, hogy „más legyen”. Sosem a mennyiségre törekedtem, ezért sincsen nálunk csoportos oktatás,kivéve egy-két szolgáltató irodát- ahol 3-4 szakember tanul egyszerre, de ebben az esetben is elérhető vagyok órák után, ha kérdés van. Mindig próbálom nemcsak az órákon, de azon kívül is segíteni a nálam tanulókat. Minden diáknak van kitűzött célja, vagy egy nyelvvizsga, vagy szakmai nyelvek fejlesztése. Úgy senki nem jár hozzám, „hogy csak eljöttem, majd lesz valami”, ezt nem is engedném. Mindenki fejlődését saját magam vezetem, még mindig kockás papíron. Nekem ez a fontos, hogy visszatudjam követni honnan indultunk- hova tartunk.  Nem hirdetem magam minden lehetséges platformon, az nem az én világom lenne. Csak annyi új ügyfelet vállalunk, amennyi normálisan belefér, a minőség csökkenése nélkül. Próbanyelvvizsgákat és közös délutánokat tartunk-, ha olyan a korcsoport egy jó pohár borral, vagy ha fiatalabbak, akkor fagyival.:) Sok „végzett” diákommal lépett baráti szintre a kapcsolatom. Nem egy angoltanár szeretnék lenni a 100 közül, én szeretnék, lenni az az 1 a 100 közül J Nagyon sok minden kell ehhez, tudás, szakmaiság, emberség (és talán az utolsó a legfontosabb) 🙂

  1. A facebook oldaladon egy dinamikus tanulóközönséget láttam, ami új, friss benyomást keltett a nyelviskolákról belém rögzült képhez képest. Kik a diákjaid?

Nagyon változó a portfólió. A legfiatalabb 18 éves, a legidősebb pedig 60 közeli. A kor ebben az esetben nem számít. Magas számban egyetemisták és  fiatal felnőttek keresnek, ajánlás útján jutnak el hozzánk, de mivel szaknyelvet is oktatok, ott konkrét irodákra kidolgozott tematika alapján dolgozom. A Facebook oldalnak alapvetően az a funkciója esetünkben, hogy akik csak olvasgatnának, vagy információt gyűjtenének, megkaphassák azt, mindenféle „nyomulós” értékesítési kísérlet nélkül. 🙂

  1. Azt gondolnánk, manapság már mindenki beszél angolul. Nem így van? Sokan jelentkeznek?

Valóban sokan beszélnek angolul, de vagy nem tudják, milyen szinten állnak, vagy nem mernek megszólalni, vagy nem találtak megfelelő tanárt még a folyamathoz. Én inkább magántanár vagyok, egy irodában, az hogy én fogom össze a többi óraadó tanárt, és hogy minden diákot személyesen ismerek, az más kérdés, ez már csak az én pluszban hozzáadott energiám. Sokan keresnek, csak előre látható tervekkel tudok dolgozni, mert (vannak hullámok, jobb, rosszabb időszakok is), de ilyenkor mindig elmondom, hogy mikor tud kezdeni az új delikvens, és hogy az ő részéről milyen energiát és munkát kell majd befektetni a siker érdekében. Ez mindig partneri viszony. Ha azt érzem, hogy nem tudok segíteni, vagy csak valakit szeretnének a szülei beíratni, hogy elüsse a délutánt, és nem látom mögötte a terveket, nem vállalom. Az angol mellett beszélek olaszul és latinul is, az olaszra is egyre nagyobb az igény. 🙂

  1. Említetted, hogy nem főállásban tanítasz. Mik a jövőbeni terveid?

Kb. 8 éve dolgozom HR területen, ami úgy tűnik, most egy időre megszakad, vagy pihen, a nyár elejétől teljes állásban fókuszálok a TLA-ra, illetve már most is szak fordítok cégeknek és hatóságoknak is. Nagyon sok a tervem, és ahhoz, hogy ezeket megvalósíthassam, muszáj picit „lassítani az életen”. A nyelviskola-mint szerelem mellett pedig van kb. 40 hobbym- remélem ezek után jut majd időm kreatívkodni is kicsit. Nem áll távol tőlem a családalapítás sem. 🙂

  1. Mesélj a logóról! Hogyan választottad ki ezt az élénk türkiz színt, illetve az elefántot? 

Bevallom derekasan, a türkiz a jelenlegi munkáltatóm és divizióm színe. Nagyon szeretek itt dolgozni, és azt hiszem, hagyok is egy kis darabot saját magamból. (a türkizzel pedig viszek belőlük 🙂 ) Az elefánt pedig azért maradt, mert mint tudjuk sosem felejt – így remélem az iskola tanulói sem felejtik azt a tudást,amit nálunk megszereztek. De hogy egy klasszikus idézzek: „Miért Üvegtigris? Miért mi legyen? Fapuma?”

 

https://www.facebook.com/thelanguageacademybudapest/